VisegradEasternPartnershipLiteraryAward



azerbajdzanske logo

Azerbajdzsáni irodalom

Habár Azerbajdzsán a szovjet időkben a központtól távol, a birodalom szélén volt, jelentős kulturális központként Baku megfelelő teret biztosított egy színes irodalmi élet részére. A 90. évektől az irodalmi életet a többi posztszovjet tagköztársaság irodalmától való elszigetelődés és erőteljesebb nacionalista felhangok megjelenése jellemzi. Az idősebb generációhoz tartozó, a szovjet időkben aktív írók közül többen továbbra is írnak, például Fikret Godzsa, Vagif Samadoghlu, Csingiz Alioglu, Vagif Bayatlı Oner vagy Siyavush Mamedzade. A kísérletezők közül a költészet terén Selim Babullaoglut, a próza esetén pedig a fantasy-író Lacsin Samedzadét emelhetjük ki. A legjelentősebb kortárs azeri írók közé a Molla Naszreddin (Molla Nəsrəddin) c. folyóirat alapítója, J. Mammadguluzade, Anar Rəsul oğlu Rzayev vagy éppen Elcin Efendiev tartozik, a modernista próza jelentős alkotói közé pedig Orhan Fikratoglut, Maqsad Nurt, Sadiq Elcanlyt és Mubariz Cafarlit sorolhatjuk, míg a posztmodern irányt Kamal Abdullah képviseli. A fiatal generáció képviselői közül Nərmin Kamal, az Aç, mənəm (Nyisd ki, én vagyok az, 2010) c. debütáló regény írója keltett komolyabb feltűnést, több díjat is elnyerve (például az Imadaddin Nesimi díjat). Fontos külön kiemelni, hogy Azerbajdzsánban a fejlődő azeri nyelvű irodalom mellett továbbra is jelen van az orosz nyelvű irodalmi hagyomány. A két nyelven írók közé tartozik például Anar és Selim Babulaev, csak oroszul ír a jelenkor üzletileg legsikeresebb azeri írójának számító, a leginkább detektívregényeiről ismert Csingiz Abdulajev vagy éppen Maqsud és Rustam İbrahimbəyov, (a testvérpárból az előbbi az azerbajdzsáni PEN-klub elnöki tisztjét tölti be). Az elmúlt évtized egyik legtöbbet feldolgozott témája a hegyi-karabahi háború.



Akram Aylisli (1937) R?sul oglu Rzayev (1938) Maqsud Ibrahimb?yov (1976) Chingiz Abdullayev (1959) Rustam Ibragimbekov (1939)












Responsible for content: VEaPLA

Copyright ©