VisegradEasternPartnershipLiteraryAward



gruzinske logo

Grúz irodalom

„Háromezer ember olvas, ezer ember vásárol“ – szkeptikusan így jellemzi a grúz olvasóközönség Lasa Bugadze. Természetesen ez a helyzet nem a grúz társadalom civilizálatlanságát jelzi, hanem az ország méretéből fakadó problémákat – Grúzia a maga 4,5 millió lakosával finoman szólva sem tartozik a legnagyobbak közé, ebből kifolyólag a grúz írók érthető módon a határon túli olvasókat is próbálják megszólítani. A Szovjetunió idején ez nem okozott nagy problémát – a grúz irodalom egy hatalmas kulturális tér része volt és eljutott az állam legtávolabbi zugaiba is. Ezenfelül – az orosznak mint közvetítő nyelvnek köszönhetően –, a grúz írók művei elérhetőek voltak az egész keleti blokk olvasói számára is. A Szovjetunió szétesése viszont a grúz könyvpiac jelentős szűkülését hozta magával.

Ennek ellenére a mai Grúziában több irodalmi lap is működik, amelyek nem csak az új külföldi művek fordításait mutatják be, hanem a hazai írók alkotásait is. Az érdekesebbek közé tartozik például az Arili (?????) vagy Literaturuli Gazeti (???????????? ??????). Az hazai irodalom népszerűsítésének további eszközeinek számítanak az irodalmi díjak is, amelyekből több különfélét is kiosztanak a legnépszerűbb és legjobb szerzőknek. Példaként álljon itt néhány: Saba irodalmi díj, CERO-díj vagy a Vazsa–Psavela-díj.



Dato Turashvili (1966) Teona Dolenjashvili (1977) Beso Khvedelidze (1972) Lasha Bugadze (1977) Zaza Burchuladze (1973)














Responsible for content: VEaPLA

Copyright ©